Value of Simple

Az én Drága Nagypapám szeptemberben elment az élők sora közül. Ő volt az egyik nagy példaképem. Tulajdonképpen mind a ketten, Nagymama és Nagypapa. Ötvenkilenc évig voltak házasok. Csodálatos életük volt, én mindig olyannak képzeltem el a saját kapcsolatomat is. Kitartottak egymás mellett betegségben, egészségben. Jóban és rosszban, kudarcban és győzelemben. Tisztelték és bátorították egymást, az élet minden pillanatában. 

Nagypapám vitorlázó repülőgép pilóta volt, majd később autószerelő, de mindeközben a legjobb nagyapa a világon. Imádtam a nyarakat náluk tölteni. Ő tanított meg horgászni, fúrni és faragni, motorozni, bort készíteni és még sorolhatnám. Mindig a repülős sztorikat emlegette és azokat az időket, amikor növendékeket tanított repülni. Egy nagyon makacs ember volt, ha valamit a fejébe vett, akkor az úgy is lett. Állandóan dolgozott, ügyködött valamin, egészen a végsőkig. Úgy szerettem volna ismerni amikor még fiatal volt, jó lett volna több időt együtt tölteni. 

Köszönöm Nagypapa az útmutatást. Hálás vagyok érted és a közös emlékekért. A bölcsességed, cselekedeteid és humorod sosem feledjük. A lelked mindig köztünk marad. 

My beloved Grandpa died in September. He was one of my big role model. Actually both of them with my Grandmother. They have been married for 59 years. They managed to have a wonderful life in times of sickness and in times of health, in times of joy and in times of sorrow, in times of failure and in times of triumph. They respected and cherished each other in every moment.

My Grandpa was a glider pilot, than a car mechanic and meanwhile the best Grandpa on Earth. I loved spending summer holiday at their house. He taught me fishing, carving, drilling, riding a motorcycle, making wine. He always talked about flying and the time when he was teaching kids to become a pilot. He was really stubborn, if he had something in his mind...he just went for it. He was always busy doing something, until the very end. I would loved to have a chance to know him when he was younger. He sounded like a wonderful guy. 

Thank you Grandpa for the template. I am grateful for your life and for all the memories I have of it. Your wisdom, your acts and your humor will not be forgotten. Your spirit will always remain with us.

Happy Half Birthday

Persze már megint később rakom fel ezt a bejegyzést is mint szerettem volna, de Liam még mindig hat hónapos, szóval Boldog Fél Születésnapot neki! El sem hiszem hogy már féléves...mikor történt ez? Mintha csak tegnap lett volna, hogy hazajöttünk a kórházból. 

Megint annyi minden történt, hogy már nem is tudom hol kezdjem. Menjünk időrendi sorrendbe. 

-Liamnek kibújt két foga - alul -. Teljesen másképp képzeltem el, álmatlan éjszakák, síró baba egész nap, stb., de ehhez képest alig lehetett észrevenni, hogy jön a foga. Először csak az egyiket láttuk, majd 12 órával később Stefan mondja, hogy szerinte ott mellette jön a második is egyből. Mostanra már egészen jól kinőttek - még nem teljesen -, úgy szeretem a kis nyuszit amikor mosolyog. 

-Liam szereti a babakocsit. Három hosszú hónap után, amikor is csak sírt és sírt a babakocsiban és ezért a kenguruban jártuk München utcáit, végre lenyugodott és megbarátkozott a helyzettel. Nézelődik, játszik és ha kell el is tud aludni benne. Persze nekem nagy segítség, hogy nem kell mindig magamon hordani a kis "picúrt" mind a 10 kilójával együtt. 

-Liam naponta háromszor eszik bébiételt - néha kihagy egyet -. Már nagyfiúsan ül az etetőszékben és a kanállal evéssel sincs problémája. 

-Liam tud ülni. Még nem tud egyedül felülni, de már nagyon stabil a fiú. 

-Liam még mindig nem iszik a cumisüveg semmilyen formájából, bár a múltkor sikerült 150ml vizet egy kis csészéből innia. Persze én majd kiugrottam a bőrömből, de úgy látszik túl hamar, mert azóta megint nem szereti. 

-Liam boldog és mosolyog a nap 99%-ban. Amikor találkozunk valakivel és mondja " Már megint milyen jó kedve van" én csak annyit válaszolok "még mindig". 

-Liam szenvedélyesen kíváncsi. De tényleg. Mindenről tudnia kell ami körülötte történik. Pár napja egy légy zavarta meg az ebédünket. Csak körözött körülöttünk és valamit nagyon keresett pont Liam előtt, Ő meg csak hadonászott, hátha elkapja. Ami a háta mögött történik az persze mindig érdekesebb...még akkor is ha semmi nem történik a háta mögött. Már attól félek néha, hogy véletlenül belenyomom a kanalat a szemébe, mert annyira izgága, hogy arra az 5 másodpercre sem tud nyugodtan ülni. Az étkezés mindig egy kihívás. 

-Liam imádja...vagyis inkább szerelmes a vízbe. Legyen az ülés és játszás, vagy gyakorlatok amiket velem csinál, vagy csak fekvés a vízben, akkor Ő a legboldogabb baba a világon.

Azt tervezem, hogy többször írok arról is, hogy mi történik hét közben, hogy telnek a napjaink. Nem ígérek semmit, de dolgozni fogok rajta. 

Pár kép az olaszországi nyaralásunkról a barátainkkal és egy-két újabb innen-onnan. 

Familie Hübner

Liam's first 2000m 

Of course I'm a bit late again with this post, but Happy Half Birthday to my big Boy. Can't believe he turned six months old this month...when did all this happen? - We just left the hospital yesterday.

I don't even know where to start, because so many things happened since I didn't post. Let's just go in chronological order.

-Liam has two teeth - lower ones -. I imagined it to be really terrible, sleepless nights, crying baby, etc., but actually you couldn't tell, that his teeth are coming. Well, first we've just realized one and 12 hours later Stefan told me that there are two of them coming. You can really see them, especially when he's laughing.

-Liam loves the buggy. After a period of three months when he just didn't want stop screaming in the stroller and I was carrying him all the time - I pushed the buggy and he was in the carrier, which was a perfect shopping solution- he finally accepted it. He can fall asleep, play, look around, etc. For me it' of course also easier, because he is getting really heavy, 10kg.

-Liam eats "babyfood" three times a day - sometimes he skips one -. He can sit in his highchair and eat with a spoon, like a big boy. 

-Liam can sit. He can't sit up alone, but he can sit quite stable.

-Liam still doesn't drink from a bottle, even though the other day he managed to drink 150ml water from a sippy cup - I was so happy, but semms like too early...-

-Liam is happy and smiling 99% of the time. Sometimes when people say "Ohh he is in a good mood again", I just reply, "still ". 

-Liam is passionately curious. I mean it. He has to know everything what happens around him. The other day a fly disturbed our lunch. It was hanging around us, especially was looking for something in front of Liam and he just couldn't stop chasing him. He thinks everything happens behind his back. Feeding him is a challenge, I'm afraid that once I accidentally poke into his eyes with the spoon, because he can't even stay calm for that 5 seconds where I put the food into his mouth. 

-Liam loves....no, wait. Liam is in love with water. No matter if sitting and playing in the water, or doing excercises with me, or just lying in the water, no matter what - ok except drinking it from the bottle -, he is just simply the happiest kid on earth.  

I'm planning to write more often, more about what we do during the week, how our days look like. I don't promise, but I'll work on it.  

Here are some pictures from our holiday with friends in italy and some random ones. 

Family on the Road / Úton a családdal

Az elmúlt két hétvégén úton voltunk. Az első célunk egy stuttgarti hétvége, Stefan és az én közös születésnapi ajándékunk, egy első közös családi nyaralás hármasban. Azt kell hogy mondjam nagyon jól sikerült még annak ellenére is, hogy az indulás előtti este belázasodtam. Másnap reggel viszont egy gyors látogatás az orvosnál és már irány is a sváb főváros. Liam végigaludta az egész odautat. 

Ellátogattunk a Mercedes-Benz és Porsche múzeumba, továbbá Stuttgart belvárosát is felfedeztük.Vasárnap a hazaúton még megálltunk egy Rothenburg ob der Tauber nevezetű kis középkori városkában.

Szerintem Liam-nak a hotel pezsgőfürdője tetszett a legjobban. Félelmetes, hogy mennyire szereti a vizet. Ha a úgy fogjuk a fejét, hogy a füle víz alatt van, akkor elkezd "énekelni". 

A szállás mellett közvetlenül volt egy étterem, ahova este, miután Őfelsége elaludt a mai technika csodáinak köszönhetően Stefan-nal elmentünk vacsorázni. Az alkalmazás neve Babyphone 3G...Szuper találmány -azóta már itthon a sarki étteremben is voltunk úgy, hogy Liam itthon maradt-.

A következő kirándulás már a nagy családdal történt, Nagyszülők, Sógorék, Unokatestvérek. Oberstaufenben voltunk, ami Bajorország déli részén, Allgäu vidékén található. Azt hiszem mondanom sem kell, hogy Liam kedvence a két nagy medence volt, ahova minden nap lementünk, de azért túrázásra is jutott idő. 

Megkönnyebbültem, hogy Liamet semmi sem akadályozza az éjszakai alvásban - ha elég halk és sötét a szoba-, bárhol képes szundítani. Alig várjuk már a következő túránkat augusztusban, irány Olaszország.

Mercedes museum

Porsche museum

Rothenburg ob der Tauber

Grosser Alpsee

The last two weekends we were on the road. First trip was to Stuttgart. It was our Birthday present with Stefan for each other. Our first official holiday as a family of three. I have to say it went really well, even though I've had fever the night before and felt terrible, but after a quick check at my doctor we were on the motorway to Stuttgart. Liam basically slept through the whole trip. 

We've visited the Mercedes-Benz and Porsche Museum and checked out Stuttgart downtown. Sunday on our way back we've stopped in Rothenburg ob der Tauber, a nice medieval old town. What Liam enjoyed the most was the whirpool at the Hotel. Incredibly how much this little guy likes water. If you hold his head a bit lower, so the ears are under the water, he starts "singing". 

Right next to the hotel was a restaurant, so when Liam fell asleep we've used our super App called Babyphone 3G and went for a dinner. 

Our other trip was a big family trip with Liam's Grandparents, Stefan's brother and his family. We went to Oberstaufen which is in south of Bavaria a nice small town in Allgäu. I think Liam's favorite was the two big pools we've visited every day, but also went "hiking". 

I'm really happy, that Liam can sleep everywhere  -if it's quiet and dark enough-. He had no problem sleeping in two different baby beds. I can't wait for our trip to Italy in August.

My fantastic Son

Liam már négy hónapos és a világ leggyönyörűbb és legkönnyebben kezelhető gyereke. Mindig is írtam, hogy nincs vele gond, csak akkor sír, ha éhes. Nos, mielőtt három hónapos lett, sokat sírt. Nagyon nyűgös volt és alig lehetett kitalálni, hogy mi a baja, sokat volt kézben. Azt hiszem két hétig tartott, majd a magyarországi útunk előtt jött a változás. Már nagyfiú, aki csak figyel és tanulmányozza a dolgokat órá(k)ig. 

Már elkezdtünk enni zöldségeket és gyümölcsöt.Szereti és nyitott nagyon az új ízekre. Kipróbáltuk már a répát, zöldséget (pfújj), tököt és almát. Tervezek, hogy főzök neki később, de most az elején ezért a pár kanálért nem állok be a konyhába, egyenlőre marad a Hipp babaétel ami teljesen bio, cukor és só, illetve mindenféle adalékanyag mentes. Persze még a kanállal barátkoznia kell, de már napról napra jobban megy neki. Már látom előre, hogy később "ki fogok akadni" az étkezési szokásain. Felkészültem, hogy az egész házat baba kaja borítja majd. Aki ismer az tudja, hogy kicsit olyan vagyok mint Mónika a Jóbarátok-ból. 

( http://www.youtube.com/watch?v=cIsdSND-BGo )

Nagyon fog hiányozni a szoptatás. Annyira intim és csodálatos időszak ez, plusz Liam-et is mindig megnyugtatja. Olyan könnyű most minden. Amikor elmegyünk itthonról, csak berakok egy extra pelust, meg törlőkendőt a táskámba és már indulhatunk is. Pár hét múlva látom magam pánikban csomagolni és mindent ellenőrizni: Beraktam-e az üvegeket? Kanál van? Előke van? Cumisüveg? Van nálam cumi? Tudom, hogy hatalmas lépés lesz ez neki, de lehet, hogy engem még jobban meg fog viselni. 

Nem tudom mikor lesz teljesen független ("evésileg"), hiszen nem iszik cumisüvegből. Nem biztos, hogy könnyű menet lesz, amit annyira nem is bánok. Jól vagyok. Nem hiányzik több idő amit szívesebben töltenék egyedül. Hétvégente és esténként mindig elmegyek futni amikor Stefan itthon van. Voltam már barátokkal vacsorázni és sörözni is. Hiányzik, ha nincs velem. Legszívesebben egy cetlit ragasztanék a homlokomra (amikor nem vagyunk együtt) amin a következő áll: " Nekem van a legszuperebb fiam a városban, akire borzasztóan büszke vagyok". 

Egy hihetetlenül mosolygós és boldog kis emberke. A napunk mindig mosolygással és nevetéssel indul, majd egy kis kacagás követi és mielőtt leteszem aludni...várjunk, elfelejtettem...ja igen, a változatosság kedvéért nevet és mosolyog a nap végén. Pár napja amikor lefekvéshez készülődtünk Stefannal Liam felébredt. Felemelte lassan a kis fejét, majd a hatalmas táskás fáradt és csak éppen résnyire nyitott szemeivel megleste, hogy ágyban vagyunk-e már. A tekintetük összetalálkozott Stefannal és Liam csak úgy mosolygott, majd öt perccel később már mélyen aludt. 

Here is a video of Liam what I took the other day before he went to  bed:

Liam is four months old now and being such a wonderful and easy kid. I always wrote that he is easy going and only complains when he's hungry...well, before becoming three months old, he was crying a lot. He was very hectic and it was really hard to satisfy him. I think it lasted for two weeks and just before we left to Hungary he changed. He is a big boy now, who can just check things out for hour(s).

We also started two weeks ago eating solids. He likes it. We tried carrot, parsnip (bleee), pumpkin and apple. I'm planning to cook for him later, but for the time being we tried Hipp jars (organic). It's still a bit difficult to eat with the spoon, but he is getting better from day to day. I know I'm gonna freak out later when the whole house will be covered with baby food. It's a bit messy and I'm a bit like Monica from Friends ("It's not just Health Department clen, but Monica clean").

Anyway I will miss breastfeeding. It's such an intimate and wonderful feeling and it always calms him no matter what. It' so easy right now if we go somewhere. Since he doesn't take dummy it's basically an extra diaper and cleaning wipes in my bag, plus a burp cloth. In couple of weeks our preparation if we leave the house will look like: Do you have the jars packed? And spoon? And the bib? And bottles? Do I have a dummy with me? It is a big step for him and maybe even bigger for me...

I have no idea when he will be completely independent from me. He doesn't take the bottle, so combining breast and bottle won't be easy. Honestly, I'm fine. I'm not missing more quality time. I always go for a run on weekends, or evenings, when Stefan is home. I had a dinner and beer with friends the other day. I miss him when he is not around. I'm such a proud Mum, that sometimes I feel like putting a note on my forehead (if he is not with me)which says: "Hey, I have the coolest son in town and couldn't be any prouder". 

He is such a sunny person. Our day starts with smiling and giggling and followed with more giggling and before I put him to bed, ohh wait I forgot...Ohh yes, we finish our day with smile and giggle time. Two days ago, when we went to bed with Stefan, Liam woke up. Started to check out our bed with his tiny really tired eyes and at some point he cought an eye contact with my husband and even though waking up in the middle of the night, being a sleepy head, he just smiled...and five minutes later fell asleep again. 

I believe I can fly...we did it

Elhatároztuk, hogy meglátogatjuk a családot és barátainkat Magyarországon. Már csak azt kellett kitalálni, hogyan hidaljuk át azt a kis 1000 km-es problémát, München és a szülővárosom között. Másfél hónapja, amikor az utazás formáján gondolkoztunk, én még nagyon az autó felé hajlottam, Stefan pedig a repülés mellett volt. Az egyetlen dolog amitől féltem, hogy lekéssük a gépet, nem tudunk ott lenni időben, kapkodni kell, üvölt a gyerek, pánik, áááááá. A második gondolatom pedig az volt, hogyan is fogom én Liam sok cuccát a repülőn elszállítani (gyerekülés, babakocsi, stb..) Akkoriban volt nehézségem a szoptatással is, szóval én úgy gondoltam, hogy csak mindent bedobálunk az autóba és mindenféle határidőtől mentesen útba vesszük Magyarországot. Na persze...tévedtem. Nagyon hosszú az út, Liam még mindig két óránként eszik és nem utolsó sorban nem tesz jót a gerincének, ha ilyen hosszú ideig van a gyerekülésben. Még a felsorolt ésszerű tények ellenére is én már beszerveztem Apukámat, hogy Ő majd kijön vonattal Münchenbe és együtt visszavezetünk kis hazánkba (Stefan nem tudott sajnos velünk tartani a munkája miatt).

A nagy szervezkedésemből az lett, hogy két nappal később lefoglaltam a repülőjegyet magunknak. 

Édesapám kapott kölcsönbe gyerekülést és babaágyat, majd Anyósomék felajánlották, hogy velünk tartanak és segítenek az odaúton. Nagyszerű. A dolog már csak akkor lett majdnem tökéletes, amikor Stefan egy üzleti út miatt szintén azon a napon repült Bécsbe, tehát együtt mentünk a reptérre és csak ott váltak szét útjaink különböző kapukhoz. Nagyon jó ötlet volt Stefan szüleitől hogy csatlakoztak és segítettek nekünk, sokkal nyugodtabb voltam. Ezúton is ezer hála és köszönet nekik. 

Az odaúton Liam nagyon jól viselkedett. Felszállás előtt elaludt és egészen a leszállás megkezdéséig szunyúkált, majd egy kicsit nyűglődött, de gondolom csak a nyomáskülönbség miatt. A visszaúton már nagy önbizalommal és problémamentesen repültünk azt leszámítva, hogy most fel-és leszállás előtt is 10 percet üvöltött. Láttam, ahogyan az utasok pánikszerűen kutatnak a fülhallgatójuk után. Nem utolsó sorban, pedig hatalmas meglepetés volt számomra, hogy a budapesti repülőtéren mennyire bababarátok. Nagyon jó helyet kaptunk a repülőn, nem kellett sorba állni a biztonsági ellenőrzésnél és beszállásnál is mi voltunk az elsők. Csak a vörös szőnyeget hiányoltam, de majd legközelebb, haha. 

Már alig várjuk a következő utunkat.

Liam segít pakolni/ My little helper

A szivárványon túl/ Somewhere over the rainbow

We've decided to visit our family and friends in Hungary. Somehow we just had to find a solution for the 1000km between Munich and my hometown. One and a half months ago when we had our major discusson on the possible vehicles to travel with, I was pro car and Stefan was pro plane. My only fear was about flying is that what if we miss the plane? My second thought was, how am I ever gonna pack all his stuff (car seat, buggy, etc..)? At that time I also had difficulties with breastfeedig and I thought we can just throw everything into the car and head to Hungary without stressing about the time. I was wrong. It is a really long drive, Liam still eats like every two hours, it's not good for his spine to sit in the car seat for too long, etc...Even all these really logical points I was still organizing my Dad's travel to Munich, than we can drive back together to Hungary, so I don't have to do the whole driving alone (Stefan could not come unfortunately because of work). Two days later I booked the flight to Hungary...

My Dad organized a car seat and a crib for Liam and my Parents-in-law offered to join for the way to Budapest, so they can help. Wonderful. It got even better when Stefan had to go to Vienna on the same day, so we all went to the Airport together, but ended up at different gates. It was a really good idea from Stefan's parents to join, they helped a lot and I also felt more confident. Thank you!

On the way to Budapest, Liam was a really good boy. He fell asleep before takeoff and was only complaining a bit when we started landing (I guess he had to pop his ears). On our way back we did everything alone and I have to say it was easy-peasy. At Budapest Airport we didn't even have to queue up for security control, we've got a really good seat, the one next to us was free, and we got priority boarding as well. I was only missing the red carpet, haha...

Liam started to cry before takeoff. It was this really loud and strong crying, but it took me only 10 minutes to calm him and then he fell asleep. I've seen that suddenly people were looking for their headphones... Before descent he started panicking and screaming again, but it also lasted for 10 minutes. 

We can't wait for our next trip.

Someone changed our Kid during the night

Csak viccelek persze, de hétfő óta úgy érzem, hogy egy másik gyerekünk van. Őszintén szólva az elmúlt két hét elég mozgalmas volt. Sokat van napközben ébren, ami nem baj, csak ezáltal több az esély arra, hogy nyűgös legyen. A szoptatás is egy rémálom volt. Láttam rajta, hogy éhes de kb. két perc után megunta és elkezdett sírni. Próbáltam megnyugtatni, majd megint a mellemre tenni, de nem sok sikerrel. 

A babakocsiban csak ordított, szóval két hete úgy megyünk mindenhova, hogy ő a kenguruban utazik. Hála az égnek az mindig működik. Szeret nézelődni és néha belealszik, aztán én elkezdek beszélni és arra általában megint felébred. Én is nagyon szeretem, csak minden egyes alkalommal ruhát kell cseréljek amikor feljövünk a negyedikre, ugyanis 8 kg a "kisfiú". Tulajdonképpen egy 6-7 hónapos baba súlyát és magasságát már megütötte. 

Nem nagyon hittem el még a múlt héten, hogy a három hónappal megint egy nagy ugrás jön, de tényleg. Annyival nyugodtabb és olyan jól elszórakoztatja magát akár egy óráig is. Már elkezdett fogni is, de a legnagyobb kedvenc még mindig az, hogy megpróbálja az öklét a szájába gyömöszölni. 

A legújabb pedig ( kb. 2 hete), hogy nem szereti a cumit. Egyszerűen kiköpi. Próbálom mikor nyugodt, mikor nyöszörög, alvás előtt, alvás után, evés előtt, stb., de nem kell neki. Egy részről örülök neki, persze néha azért jó lenne megnyugtatni a cumival, de neki csak az ökle kell.

A másik fantasztikus hír pedig, hogy este már csak egyszer ébred fel enni. Soha nem panaszkodtam Liam éjszakai alvásával kapcsolatban (kivéve az állathangokat az elején), mert jó alvó összességében. Egyszer fordult elő, hogy nem tudott visszaaludni és akkor egy óráig mászkáltunk vele a lakásban mire végre megint elszenderedett. Nem voltak álmatlan éjszakáink a sírások miatt. Szóval a menetrend a következő: Liam 19:00 órakor elalszik az esetek nagy részében egyedül (70%) és a következő "etap" az hajnali 3:30-kor van, majd általában 6:30-7:00-kor kelünk együtt.Hurrá :-) Napközben viszont nagyon nem megy az alvás. Amit már írtam is, hogy nem tud fél óránál többet egyhuzamban aludni. Tegnap megpróbáltam becsapni, hogy lerakom a kiságyába aludni, behúztam a függönyöket, mintha az esti ceremóniához készülődnénk, de nem sikerült. 35 perc múlva ébren volt megint. Délutánonként néha emiatt nagyon nyűgös és lehet rajta látni, hogy totál kimerült. Borzasztóan kíváncsi és persze aki sokat alszik, az sokmindenről lemarad. Én nem bánom, hogy nappal kicsit nyűgösebb, ha este ilyen jól tud aludni. 

Nehéz elhinni, hogy 3 hónapja még a pocakomban volt/ Hard to imagine, that 3 months ago he was still in my  tummy

Prof. Dr. Liam 

A legújabb kedvenc képem róla/ My new favorite photo of him

Just kidding of course, but since monday it really feels like we have a different child. Honestly the last two weeks were quite difficult. He is awake a lot (which is good), but he was also complaining a lot. It was a week, when breastfeeding felt like the last thing I would wanna do. He was hungry, but he couldn't eat because of the excitement. I tried to calm him first and then quickly put him on my breast, but after two minutes he started to scream and just didn't want it at all.

He didn't like the buggy, so if we went out he was in the carrier all the time. Thank God it worked, actually it always works. He just loves to look around and enjoys seeing a bit more from the world. I also like the carrier, even though I had to change my clothes every time when we got up to the 4th floor, because I was sweating. He is 8kg!!!!! He basically has the weight and the height of a 6-7 months old baby.

I didn't believe it before, that it's really a big jump in their life, becoming three months old, but it is true. He is calmer and can entertain himself for 40-60 minutes, without complaining. He started grabbing things, but the all time favorite is still his hand.

Ohh I forget to tell, that he doesn't take the dummy anymore. I tried when he had good mood, bad mood, before sleeping, after sleeping, before eating, etc. No, he only licks his fist. I'm of course happy about it, but honestly sometimes it would be good just calming him by giving him a dummy.

The other fantastic news are the nights. I was never complaining about the sleeping of Liam, because it was quite easy (except for the animal noises at the beginning). I think it happened once, when he couldn't go back to sleep, so we were walking around the apartment for an hour. We haven't had sleepless nights because of crying. So the scedule now, that he goes to bed around 7:00 pm and can fall asleep alone (70%) and the next time he gets hungry is at 3:30 am and then we wake up at 6:30-7:00 am. Hurray :-) On the other hand, he has difficulties during the day. He can't sleep more than 30 minutes in one row. I tried yesterday closing the curtains and all the bedtime ceremonies, maybe I can trick him...No, he woke up after 35 minutes. Of course he is so exhausted around 4:00 pm and not always easy to handle. He is a really curious kid, but honestly I don't mind having some difficult afternoons, it he can sleep so good during the night.

Three months

Elnézést, hogy ilyen sokáig nem jelentkeztem. Nagyon jó kifogásaim vannak ám, hogy miért nem volt időm írni (mint általában mindig, haha). Az első dolog, hogy Liam napközben csak 3x30 percet alszik. Ezt kihasználom, hogy tusoljak, rendet rakjak, E-maileket írjak, telefonáljak, elindítsam a mosógépet, mosogatógépet stb.  Mindig van valami, szóval mire leülnék írni, addigra Liam felébred. Itt a tavasz is és megpróbálunk sok időt a szabadban tölteni. 

Jól van nagyon a kis vasgyúró, hatalmas baba el sem hiszem néha.  A múlt héten átesett egy kötőhártya gyulladáson, de már meggyógyult. A legújabb napi elfoglaltsága, hogy megpróbálja mind a két kezét a szájába gyömöszölni, persze siker nélkül, majd különböző hangokkal kommentálja csalódottságát. 

Ne haragudjatok, hogy ilyen rövidre sikerült, a hétvégén lesz időm írni.

Sleeping Beauty

A kezek felfedezése/Discovering hands

Sorry for not posting for a while. I have good excuses (like always, haha). First new thing is, that Liam sleeps only 3x30 minutes during the day. That leaves me time to shower, tidy up, write E-mails, do phone calls, do the laundry, dishwasher, etc. There is always something, so when I would have time to sit down and write, he is awake already. Spring also arrived, so we try to spend most of our time outside.

Liam is doing great...Oh my God, he is such a big boy, can't believe it. He had conjuctivitis last week, but his eye healed already.  He discovered his hands and his voice and coming up with new sounds almost every day. 

Sorry for this short one again, but I'll have time on this weekend for a longer post.