12.03.2013

The joy of small things


Az apró dolgok öröme

Liam már 5 hetes és szerintem napról napra jobban szeretem. Napról napra több türelmem van. Napról napra nyugodtabb vagyok. Napról napra egyre többet változik. Napról napra bebizonyosodik, hogy jó döntés volt most gyereket tervezni.

A héten szerdától szombat estéig kettesben voltunk Liammel, mert Stefan üzleti úton volt. Nem mondom, hogy nem izgultam „szét” magam az elején titkon. Persze Steffnek mondtam, hogy minden rendben lesz, nem kell izgulnia. Itt laknak a Nagyszülők is egy köpésnyire, nem vagyunk egyedül. Szerdán és csütörtökön Liam a szokásosnál nyűgösebb volt és napközben sokat volt ébren. Én is stresszeltem, szerintem azt érezte meg.
Hiába olvassa és hallja az ember mindenhonnan, hogy nyugodtnak kell maradni, a babáknak az a dolguk hogy sírjanak, stb. Ez a valóságban inkább úgy néz ki, hogy elkezd üvölteni a gyerek, benned pedig az első nyikkanástól kezdve feltámad az érzés: „Úristen, tennem kell valamit…”  Nekem ez négy és fél hétig tartott, hogy ne kapjak én is menten „pánikrohamot”, ha Liam furcsán elkezdett sírni, vagy nem lehetett a szokásos módszerekkel megnyugtatni. Rá kellett jöjjek, hogy kiegyensúlyozottnak kell maradnom ahhoz, hogy őt is le tudjam nyugtatni. Olyan egyszerűen hangzik, pedig nem az. Még rátett az is egy lapáttal, hogy az első hetekben rossz volt az idő, nem tudtunk kimozdulni. A szülés utáni két hétben nehezen mozogtam még, nem tudtam úgy jönni-menni, ahogyan szerettem volna. Itthon a négy fal között, az nem az én asztalom.

Snickers Cheescake 

 A héten olyan szép idő volt, minden nap mentünk sétálni és tegnap még arra is vetemedtem, hogy leüljek egy kávézóba és megegyek egy szelet sütemény és igyak egy üdítőt. Az apró dolgok öröme. Azért még bennem van a „félsz”, hogy elkezd nyilvános helyen ordítani és azt vajon hogyan reagálom le, mert itthon a bizonyos négy fal között már megy higgadtnak maradnom (van ennek előnye is, haha). Még nem is szoptattam kávézóban, vagy étteremben, de majd eljön annak is az ideje. München nagyon „Baba-Mama barát” város és a Védőnőm szerint itt nem fogok megjegyzéseket kapni. Már be is szereztem egy pár „szoptatós topot” és egy „szoptatós köpenyt”.  Természetesen majd beszámolok hogyan sikerült az első kávézós/éttermes túránk.  
Egy két fotó az első nagyobb családi összejövetelről.

Liam's Aunt Sarah & Cousin Moritz/ Liam Nagynénje Sarah & Unokatestvére Moritz


Uncle Anton/ Anton Nagybácsi

Cousin Paul/ Paul Unokatesó
Grandma/ Nagymama



Happiness comes from small things

Liam is 5 weeks old and I love him more from day to day. I think my love towards him grows equally.I have more patience and I am more relaxed. I get a proof every day, that it was the best decision having a kid now.

This week from Wednesday til Saturday we were alone with Liam because Stefan was on a business trip. I was secretly really excited when he left. Of course I told him that everything will be fine, no need to worry. The grandparents live around the corner, we were not alone. On Wednesday and Thursday Liam was more hectic than usual and has been awake a lot during the day. I was stressed as well, I think he felt it.
Even if you read and hear everywhere that one has to stay calm, babies are supposed to cry, etc.. In real life you’re freaking out and have the feeling of "Oh my God, I have to do something ..." I did it for four and a half weeks, having "panic attack" while he was crying . It took me that long to realize if I stay calm instead  of panicking it helps him a lot more. It sounds simple, but it is not. It also caused me difficulties in the first two weeks, that the weather was so bad, we could not go out. Ok, I was also not that fit I have to accept, but home alone between the four walls is also not my cup of tee. 

;-)

This week the weather was so nice, we went for a walk every day, and yesterday I also dared to sit in a cafe and eat a slice of cake and drink a soda. The joy of small things.I still have no experience of going to public places with him, what if he starts screaming, etc. I also haven’t even breastfed in a café or restaurant, but the time will come. Munich is "Baby-Mummy friendly" city and my midwife said, that I won’t get comments. I also got myself some „nursing top” and a nursing cape. I’ll report from our first Cafe/Restaurant trip with him.
Some photos of the first bigger family gathering.

Keine Kommentare:

Kommentar veröffentlichen